Hírlevél feliratkozás

Jelenleg 16 vendég és 0 felhasználó van vonalban.

Ménière betegség

Méniére betegség (Ménière betegség)

meniere betegségA Méniére-féle betegség a belsőfül betegségeinek sajátos csoportjában tartozik. A Ménière betegség tünetei igen változatosak. Prosper Ménière 1861-ben egy olyan tünet együttest írt le, amely rohamomban jelentkezik, és amelyet fülzúgás, forgó jellegű szédülés, valamint halláscsökkenés kíséri. A Méniére betegség lényege az endolympha nyomás megnövekedése, amely a stria vascularis fokozott működése, vagy a csökkent endolympha felszívódás miatt alakul ki. A belsőfül folyadék tereinek változása a fő oka a Ménière betegség kialakulásának. A humorális összetevők, és az ozmotikus nyomás megváltozik, azaz megbomlik az endolympha és a perilympha közötti nyomásegyensúly. Az endolympha nyomásnövekedés miatt hydrops alakul ki, aminek következtében kitágul a sacculus, az utriculus, ductus cochlearis, és károsodik a macula utriculi, macula sacculi, és a Corti-szerv. A Méniére betegség további jellemzője, hogy a Menieres roham elmúltával a fülzúgás, szédülés és a nagyothallás fokozatosan csökken és a fülpanaszok megszűnhetnek. 

Méniére betegség fő jellemzői

Szédülés Meniere betegség1. Heveny kezdet, roham formájában. Minden látható ok nélkül gennyes középfülgyulladásban nem szenvedő beteget erős szédülés, émelygés és hányás, fülzúgás és halláscsökkenés lepi meg. Az egyensúly teljesen elveszik, a beteg sem járni, sem ülni nem képes, az ágyában, kényszerhelyzetben fekszik. Az objektív tünetek közül nystagmus észlelhető. 

2. Ismétlődő Meniéres rohamok. A Meniéres rohamok különböző szaporasággal követhetik egymást.  Súlyos esetben 5-6 naponként, enyhébb esetekben évenként vagy még ritkábban ismétlődnek a rohamok.

halláscsökenés Menier betegség hallásromlás3. A szédüléses rohamok átmeneti jellegűek. A Méniére rohamok időtartama különböző, de nem tartanak néhány napnál tovább. A kevésbé kifejezett tünetek ritkán hónapokig is fennállhatnak.

4.  A rohammentes időszakban a vestibuláris készülék normális állapota, működése helyreáll, de a halláscsökkenés bizonyos foka állandó marad.  A halláscsökkenés a szédülés rohamok ismétlődésével fokozódik, a hallás fokozatosan romlik.

A Méniére betegség tartama igen különböző; több évtizeden át elhúzódhat. Az ismertetett tünetek közül a Méniére betegségre jellemző az időszakos (hetenként, havonta egyszer) ismétlődés. Ez nem következik be az egyéb etiológiájú labyrinth megbetegedések kapcsán (lues, mérgezés, sérülés, gyulladás stb.).

Méniére betegség oka

Meniere betegségA Méniére betegség etiológiájának kérdése nem pontosan tisztázott. A legújabb vizsgálatok a vízanyagcsere zavarának szerepére utalnak, amely növelné a belsőfül folyadéktartalmát, de nem kisebb jelentőséget tulajdonítanak a vazomotoros eredetnek. Döntő szerepe lehet a betegség és a szédüléses tünetek kialakulásában a központi idegrendszernek is. Legújabb vizsgálatok szerint a folyadék háztartás sav-bázis egyensúlyának savas irányba tolódása is kiváltó oka lehet a Méniére betegség kialakulásának. 

A Meniére betegségben kialakult endolympha hydrops oka az endolympha fokozott termelése és az endolympha felszívódásának zavara. A folyadék háztartásai zavar miatt endolympha hydrops alakul ki a cochleában. Az endolympha túlnyomása miatt a Reissner membrán először kitágul és a perylimpha fele tolódik, majd a túlnyomás és feszülés miatt megreped. A Reissner membrán átszakadása miatt a káliumban gazdag endolympha a perilymphával keveredik, ami hirtelen forgó jellegű szédüléssel, hallásromlással, hányingerrel és egyéb vegetatív tünetekkel jár.
Az endolympha nyomásának fokozódása hatással van a Corty szerv, és a szőrsejtek működésére. A folyadék terek keveredése okozza a Meniére rohamot, (Meniere szindróma). A hallásért felelős szőrsejtek, az ismétlődő Menieres rohamok alatt fokozatosan károsodnak ezért a hallás, különösen a mély hangok területén fokozatosan romlik.

Méniére betegség kórisméje, felismerése, tünetei

Audiogram Meniere betegségA tipikus Meniéres tünetek jelentkezésekor és a középfül gennyes betegségének hiánya esetén a kórisme nem okoz nehézséget. A Ménière betegség jellemző tünete a fülzúgás, ami fluktuáló jellegű. A fülzúgás a Menier roham előtt és a roham alatt fokozódik.

A hallásvesztés idegi, percepciós típusú halláscsökkenés. Ménière betegségségre jellemzően a hallásküszöb a mély hangok területén emelkedik, azaz a hallás a mély hangok területén rosszabb. Hallásromlás legkifejezettebben az alacsony frekvenciák (mély hangok) és a közepes frekvenciák területén mérhető (mediocochlearis hallásrolás, apicocochlearis típusú nagyothallás). Ménière betegségség tünete a kóros hangosságfokozódás vagy recruitment jelenség és diplacusis. Beszéd audiometriás vizsgálattal mérsékelt vagy kifejezett diszkriminációs veszteség (beszédértési zavar) mérhető.

Szédülés oka, vertigoA Menieres rohamban a szédülés (vertigo) perifériás, szisztémás, harmonikus, ami hányingerrel és hányással jár együtt. Menieres roham alatt horizonto-rotatorikus nystagmus gyors komponense a beteg oldal felé irányul, de ritkán az ép oldal fele mutató nystagmus is előfordulhat. A szédüléses tünetek hirtelen jelentkeznek, de sosem olyan gyorsan, hogy a beteg eldőlne, vagy elesne. A szédülést számos tényező kiválthatja. A leggyakoribb szédülést provokáló tényezők az elsavasodás, folyadékhiány, sós étrend, túlfeszített szellemi munka, nikotin túlsúly, alkohol abúzus (abusus), időjárás változás, egyes szagok, illatok, fényhatások, extrém mozgás stb. Megfigyelt, hogy a Ménières rohamok leggyakrabban tavasszal és ősszel jelentkeznek. A szédüléses rohamok általában fél- egy órán át fokozódnak, majd fokozatosan a tünetek enyhülnek. A szédülés roham alatt a beteg kimerülten, ijedten mozdulatlanul fekszik, mert minden mozgási kísérlet fokozza a szédülést és a hányingert. Ménièr-es roham legfeljebb órákig tart, szédülés sosem jelentkezik napokig. A hosszabb ideig fennálló szédülés egyéb szédüléses okokra vezethető vissza. A szédüléses tünetek mellé olykor halántéktáji fejfájás, izzadás is társul. A rohammentes időszak hetekig vagy hónapokig tarthat. 

Méniére betegség kezelése

Méniére betegség kezelése lehet tüneti kezelés, és lehet oki kezelésA szédüléses rohamok alatt feltétlenül javasolt a pihenés és az ágynyugalom.

ágynyugalom pihenésSzükség esetében nyugtatók és hányás csillapító adása is szükséges lehet tabletta vagy kúp formájában. Menieres roham alatt fontos a hányinger csillapítása, fülzúgás csökkentése, fülzúgás csillapítása és a szédülés csökkentése. Súlyos hányás esetén a folyadék háztartás nyomon követése, folyadék bevitele, akár infúzió formájában is indokolt. Ismétlődő rohamok esetében vízhajtók adása és étrendi előírások betartása kívánatos.

Sószegény étrend és a savasító ételek, italok elkerülésére kell figyelni. Célszerű a savasító italok, Cola, rostos levek, energia italok, kávé, cukros levek bevitelének korlátozása és a lúgos tiszta folyadék bevitel mennyiségének a növelése. Csökkenteni kell a konyhasó és nátriumot tartalmazó ételek, gyógyszerek fogyasztását.

Rohamokat provokálhatnak a savasító ételek, a sós húsok, paraj, vaj, margarin stb. A rohamok megelőzése érdekében abba kell hagyni a dohányzást, alkoholfogyasztást és a kávéfogyasztást. A szervezet lúgosítása és a bázis raktárak feltöltése szintén a Menieres rohamok számát és intenzitását csökkenthetik. 

Méniére betegség műtéti kezelése

A Méniére betegség műtéti kezelése akkor indokolt, ha a konzervatív kezelés eredménytelen és ha a beteg már elviselhetetlen szédülésre panaszkodik, ami már, akár már öngyilkossági szándékot (szuicid szándék) is eredményez. 

Méniére betegség kezeléseMéniére betegség leghatékonyabb műtéti kezelése a saccotomia. A saccotomia műtéti beavatkozás lényege a saccus endolymphaticus dekompressziója. Antrotomia vagy mastoidectomia után a piramis hátsó felszínén feltárjuk a saccus endolymphaticust és az endolympha zsákot felhasítjuk, majd egy szelepet helyezünk a rétegek közé. Az így képzett szelep képes levezetni a rohamok alatt megnövekedett endolymphaticus nyomást.

A saccotomia eredménytelensége esetén, szintén antrotomia után a félkörös ívjáratok ultrahangos roncsolása jöhet szóba. A hallás kiesése esetén a hártyás labyrintusnak a sacculus-nak, a fenestra ovalison keresztüli roncsolása sacculotomia is elvégezhető. A sacculotomia csak igen indokolt esetben javasolt, mert az esetek egy részében a hallás is károsodik.

hallóideg átvágas, ideg átvágásAz utóbbi időben makacs és súlyos esetekben jó eredményt érhetünk el olyan fülsebészeti kezeléssel, ahol a nyolcadik agyidegpár vesztibuláris ágát metsszük át. A műtét igen nagy beavatkozás, és csupán rendkívül súlyos betegség esetében tekinthető indokoltnak.

A legtöbb kilátással alkalmazhatók azok a gyógymódok, amelyek ezt a betegséget a központi idegrendszer közvetítésével befolyásolják. Ide sorolhatjuk a nyálkahártya novocain blokádját is. Elviselhetetlen fülzúgás és szédülés esetén sikeres lehet a belsőfül gentamicin kezelése. Azonban tisztában kell lenni azzal, hogy a gentamicin erősen ototoxikus gyógyszer, ami maradandóan károsíthatja a Cori szerven belül a hallásért felelős szőrsejteket. Ezért a gentamicines kezelés végleges hallásromlás és süketséget okozhat.

Ménière betegség differenciáldiagnózisa

A morbus Ménière betegség tüneteit egyéb betegségek is eredményezhetik. Az arteria auditiva interna érgörcse (spazmusa) sokszor a Meniere szindrómával megegyező tüneteket produkál. 

Lermoyez szindrómaLermoyez betegség vagy Lermoyez-szindróma, amelyre szintén jellemző az átmeneti hallásjavulás a szédüléses roham alatt.
Lermoyez betegség lehet, hogy nem más, mint a Méniere betegség egyik változata (un. „fordított Ménière betegség”). A Lermoyez szindróma alapja valószínűleg a migrén ekvivalensek közé sorolható neurovaszkuláris zavar. Lermoyez betegség jellemzője a kezdetben egyre súlyosbodó halláscsökkenés és fülzúgás, amelyet hirtelen jelentkező, ismétlődő szédüléses rohamok követnek. A rohamok alatt vagy azt követően a hallás javul.

Szintén Menier betegséget utánzó tünetek jelentkezhetnek neuronitis n. vestibularis, benignus paroxizmális pozicionális nisztagmus, Akut cochleovestibularis lézió, kisagy-hídszögleti daganatok, akusztikus neurinoma, szklerózis multiplex (sclerosis multiplex), recidiváló subarachnoidealis vérzés, Wallenberg szindróma esetén. Differenciáldiagnosztikai szempontból fontos megkülönböztetni a gyulladásos folyamatokat, labirintitis, (labyrinthitis), neuronitis vestibularis. A rohamokban jelentkező pozicionálás nystagmus, hallóideg daganat, egyensúly ideg daganat, acusticus neurinoma (akusztikus neurinoma), keringési zavarok, epilepszia, Schwannoma. 

FÜLKLINIKA ÉS AUDIOLÓGIA SZEGEDEN
6724 Szeged, Kálvária tér 16.
Bejelentkezés: 70 63 555 76
Telefon: 20 397 4144
 
Indulási cím:
IDŐPONT KÉRÉS