Extradurális tályog, subduralis tályog

•  Nyomtatás 

Otogén extraduralis tályog (abscessus otogenicus extraduralis) tünetei, oka és kezelése

INFÚZIÓS KEZELÉS OTOGÉN TÁLYOGNÁL ←

A fül eredetű koponyaűri intracranialis szövődmények közül az extradurális tályog, az agyhártya legenyhébb megbetegedése. Később, ha nem történik meg idejében a csont és a kemény agyburok (dura mater) között elhelyezkedő extradurális tályog sebészi feltárása és kiürítése, a gyulladásos folyamat ráterjedhet a lágy agyburokra (pókhálóhártya, arachnoidea, belső, lágy agyburok, pia mater) és a sinus transversusra, sinus sigmoideusra (meningitis, sinus thrombózis).

Az otogén, fül eredetű extradurális tályog rendkívül ritkán spontán áttörhet a gyulladt dobüregen keresztül. Heveny középfülgyulladáshoz ritkábban társul extraduralis tályog, mint az idült, krónikus középfülgyulladáshoz. Az idült középfülgyulladáshoz társuló extradurális tályog főképpen a hátsó koponyagödörben helyezkedik el, a sinus sigmoideus tájékán.

A tályog elhelyezkedése azzal kapcsolatos, hogy a csontpusztulás mastoiditis esetén főképpen a csecsnyúlvány sejtrendszerét éri, amely nagyobb területen közvetlen szomszédságban van a sinus sigmoideussal.

A sinus külső falának megbetegedését, és a genny felgyülemlését a sinus és a csont között sinuskörüli, otogén perisinuosus tályognak nevezzük.

Extraduralis tályog kórbonctana

A kemény agyburok (dura mater) elváltozása függ a fül gyulladásos folyamat tartamától. Az agyhártya vérbő, megvastagodott, később granulált. Az extradurális gennyes tályog leválasztja az agyburkot a csontról; ezért a gennye gyulladásos folyamat messzire elterjedhet a koponya belső felülete és a kemény agyburok között.

Extradurális tályog tünetei

Az extraduralis tályog rendszerint kifejezett tünetek nélkül fejlődik ki és fennállása az esetek többségében csak fülműtét, vagy koponya műtét közben derül ki. Mégis számos tünetet ismerünk, amelyek — ha nem is" teljesen meggyőzőek a végleges kórisme szempontjából —, mégis elégségesek a extraduralis tályog feltételezésére. Kínzó, éjjeli, féloldali fejfájás, nyomásfájdalom a csecsnyúlvány mögött, bőséges, lüktető gennyes fülváladék a heveny középfülgyulladás késői szakában, vagy idült középfülgyulladás esetén felkelthetik az extradurális tályog gyanúját. A fülből ürülő gennyes váladék néha oly nagymennyiségű, hogy a hallójárat teljes kitisztítása után azonnal ismét megtelik és jól észlelhető a genny lüktetése. Ilyen esetben kétséget kizáró módon megállapítható az extraduralis tályog kórisméje. Extradurális tályog kórjóslata kedvező, ha megtörténik a tályog széles feltárása.

Extradurális tályog kezelése

Extradurális tályog kezelése kizárólag műtéti. A középfülgyulladás jellegétől függően antrotomiát, mastoidectómiát vagy radikális fülműtétet végzünk és szélesen feltárjuk az agyhártyát, durát a tályog területében. Hogy bizonyosságot szerezzünk a tályogüreg teljes feltárásáról, egészen az ép szövethatárig hatolunk. 

Subduralis tályog (abscessus otogenicus subduralis)

Az extraduralis tályogból könnyen subduralis tályog alakulhat ki, ha a genny a dura és az arachnoidea közötti körülhatárol területen felgyülemlik.

 A subduralis tályog akkor fejlődik ki, ha a genny a durán áttör, vagy az ereken keresztül bejut a fertőzés. A gennyes gyulladás letokolódhat, ha az agyhártyák összetapadnak. A subduralis tályog szövődmény rendkívül ritkán észlelhető.

A subduralis tályog tünettanát tekintve az agyhártyagyulladásra, vagy agytályogra emlékeztet. A kórisme fülműtét alkalmával, subduralis próbapunkcióval állapítható meg. A kezelése kizárólag műtéti.

I