Fertőző betegségek és középfülgyulladás
Fertőző betegséghez társuló heveny középfülgyulladás
INFÚZIÓS KEZELÉS FERTŐZŐ BETEGSÉGEKBEN ←
Általános fertőző betegségekhez (skarlát, vörheny, kanyaró, diftéria, tífusz, influenza, stb.) társuló heveny középfülgyulladás klinikumának megismerése nagy jelentőségű a gyakorló orvos szempontjából. A fertőző betegséghez gyakran társul akut középfülgyulladás, amely középfülgyulladás a klinikai lefolyásában, néhány sajátosságban eltérést mutat. A heveny középfülgyulladás, mint szövődmény, változó gyakorisággal fordul elő és függ a fertőző betegségtől. A leggyakrabban skarláthoz, vörhenyhez társul heveny középfülgyulladás.
A heveny középfülgyulladás lefolyása fertőző betegség szövődményeképpen általában sokkal súlyosabb, mivel a szervezet legyengült és a kórokozó a középfülben különleges hatást fejt ki.
Fertőző betegséghez társuló heveny középfülgyulladás oka
A fertőző betegségek többsége a felső légutak gyulladásos folyamataival kezdődik, vagy annak kíséretében zajlik le. A heveny középfülgyulladás oka tehát a felső légutakban kialakult gyulladásos folyamatok.
A középfülgyulladást a fülkürtön keresztül bejutó kórokozók idézik elő, amelyek vagy a fertőző betegségnek, vagy a felső légutak megszokott baktériumflórájának felelnek meg. A fertőző kórokozók a patogenitása a fertőzés hatására fokozott. A fertőzés terjedésében a hematogén útnak nincs nagy jelentősége.
A fülbetegség súlyossága függ az általános fertőző megbetegedés súlyosságától, a fertőzés virulenciájától. Középfülgyulladás legsúlyosabb formái észlelhetők a skarlát (scarlatina, vörheny) szeptikus - toxikus fórmáinak kíséretében. Hasonló gyulladás jöhet létre súlyos lefolyású kanyaró és influenza szövődményeképpen is.
A betegségek kimenetelét a szervezet általános legyengülése és a fertőzés virulenciája határozzák meg. A fertőzéses középfülgyulladások lefolyása gyakran idültté válik.
Fertőző betegségek kíséretében megjelenő heveny középfülgyulladásnak két formáját különböztethetjük meg:
1. A szokásos formát, amely az egyéb okokra visszavezethető középfülgyulladástól csupán, valamivel súlyosabb lefolyásával különbözik.
2. Az adott fertőző betegségre jellegzetes formát, amelynél rendkívül fontos, a fertőző betegségre jellemző tulajdonságok.
A fertőző betegségek kísérő gyermekkori heveny középfülgyulladást gyakran kíséri gyorsan növekedő sarjszövet a dobüregben, amely a dobhártya perforációs nyílás szélei mentén burjánozhat. A dobhártya perforáció szélén megjelenő sarjszövet megnehezíti a genny lefolyását a dobüregből. Gennypangás esetén ismételten fel kell szúrni a fület, paracentézist kell végeznünk.
Kisméretű dobüregi sarjadzás esetén célszerű adrenalin (tonogén) becseppentése a hallójáratba, mert ez zsugorítja a dobüregi sarjszövetet és javítja a genny lefolyását. Az adrenalin után vagothyles ecsetelés, ezüst nitrát ecsetelés segít a sarjszövet összehúzódásában. Szárító kezeléssel a dobüregi sarjszövet helye áthámosodik.
Gyakoriságuk és súlyos lefolyásuk alapján az influenzás (grippe), skarlátos és kanyaró (morbilli) okozta középfülgyulladásoknak van a legnagyobb jelentőségűk.
Vírusos középfülgyulladások
Influenzás középfülgyulladás (grippe)
Ide soroljuk azt a középfülgyulladást, amelyik vírusos influenzajárvány alkalmával jelentkezik. Az influenza (grippe) vírusa a vérkeringésesen keresztül, hematogén úton kerül a fülbe. A feltevés mellett szólnak az influenzás középfülgyulladásra jellegzetes dobhártyavérzések, valamint a külső hallójárat bőrében és a középfül nyálkahártyájában keletkezett vérzések. Az influenza jellegzetességének mondható a vérzéses középfülgyulladás forma (haemorirhagiás), amely nagyfokú értágulatban, fülvérzésben, vérzéses hólyagok (haemorrhagiás bulla) keletkezésében, valamint fülváladék ürülésében nyilvánul meg.
Az influenzához társuló középfülgyulladás lefolyását az esetek többségében viharos lefolyású, általános fertőzéses tünetek kísérik. Influenzás középfülgyulladásra jellegzetes tünet, hogy a gyulladásos folyamat főképpen az orrgaratban, epitympanumban helyezkedik el (epitympanitis).
A fül mikroszkópos vizsgálata során (otoszkópos vizsgálat) az elváltozások főképpen a Shrapnell hártyán és a hallójáratnak ezzel szomszédos bőrén észlelhető.
Az influenzás (grippés) középfülgyulladás gyakori szövődménye a mastoiditis. A középfülgyulladás súlyossága több más okon kívül az influenzajárvány jellegétől függ.
Kanyarót és skarlátot (vörheny) kísérő középfülgyulladás
Különleges figyelemre tarthatnak számot a nekrotikus középfülgyulladás néven ismeretes középfül megbetegedések, amelyek típusos formái a kanyaró és skarlát (vörheny) szövődményeképpen jelentkezik.
Kanyaróban és skarlátban kialakult nekrotikus középfülgyulladás kórbonctana
A nekrotikus középfülgyulladásnál (nekrózis, necrosis, otitis) kiterjedt elhalások jelentkeznek a dobüregben. A hámréteg csaknem teljesen elhal, a dobüregi nyálkahártya alatti réteg is helyenként elpusztul. A tápellátástól megfosztott csont szintén pusztul, elhal. A nekrotikus folyamat gyakran ráterjed a hallócsontok szalagrendszerére, ennek eredményeképpen a középfülgyulladásnak ilyen lefolyásakor a hallócsontok kilökődése figyelhető meg. Súlyos nekrotikus otitis, középfülgyulladás néha az egyensúlyszerv, labyrinth elhalásához és kilökődéséhez vezet, amely érintheti a csecsnyúlvány jelentős részét. A halántékcsont részeinek elhalása következtében a skarlátos nekrotikus folyamat ráterjedhet az arcideg csatornára (Fallop csatorna) és arcidegbénulás (arcidegzsába) jelentkezhet.
Kanyarót és skarlátot (vörhenyt) kísérő nekrotikus középfülgyulladásra nagyon jellegzetes a dobhártya, rendszerint igen korán megfigyelhető pusztulása.
Kanyaró és skarlát okozta nekrotikus középfülgyulladás tünetei és kórlefolyása
Nekrotikus középfülgyulladás a skarlát, vörheny bármelyik szakában keletkezhet, de általában a súlyos, szeptikus, toxikus skarlát betegség első napjaiban hematogén úton fejlődik ki. A középfülgyulladással párhuzamosan nekrotikus jelenségek észlelhetők a garatban és az orrban. Kanyaróra jellemző lehet a nekrotikus vagy gangrénás angina torokgyulladás, faringitis (pharyngitis), és gennyes nátha. A fülből származó gennyben streptococcus haemolyticus mutatható ki. A későbbiekben a streptococcus haemolyticus baktériumokhoz egyéb baktériumok és mikrobák is társulnak, amelyek vagy a fülkürtön, vagy a külső hallójáraton keresztül hatolnak fel a középfülbe és a dobüregbe.
A nekrotikus középfülgyulladás gyakorisága függ a kanyarójárvány jellegétől. A skarláthoz kapcsolódó középfülgyulladás leggyakrabban 3 - 5 éves gyermekeken fordul elő. Az utóbbi időben erősen csökkent a skarlátot kísérő középfülgyulladások gyakorisága, a helyesen alkalmazott penicillin kezelése következtében.
A nekrotikus fülfolyamat gyakran észrevétlenül kezdődik. A kanyaróban jelentkező típusos heveny középfülgyulladás jellegzetes tünete a fülfájdalom, a dobhártya érzőideg károsodása, vagy a beteg súlyos általános állapota következtében teljesen hiányozhat is. Ilyen esetben a skarlát tünetei mellett csupán a halláscsökkenés és fülfolyás hívhatja fel a figyelmet a fül megbetegedésére. A csontszétesés miatt a genny kezdettől fogva rendkívül kellemetlen, bűzös szagú: A fülváladék mennyisége általában nem nagy, a fülből folyó genny sűrű.
A dobhártya perforáció előtt fülvizsgálat alkalmával a következő elváltozások észlelhetők: a dobhártya fényevesztett, elvékonyodott, dobhártya hámja fellazult. A dobhártya vérbősége rendszerint nem kifejezett. Ha ilyenkor végzünk dobhártyabemetszést, fülfelszúrást, (paracentézis, dobhártya felszúrása, myringotomia), az lehet az érzésünk, hogy a műszer nem ütközik akadályba, mintha csak puha papirost böknénk át.
A dobhártya perforációja kanyaróban és skarlátban rendszerint nagy. A dobhártya károsodása, destrukciója néha rendkívül gyorsan következik be és vagy a dobhártya központi részében (centrális dobhártya perforáció), vagy a Shrapnell hártyán kezdődik (széli dobhártya perforáció). A dobhártya szétesése következtében igen nagyméretűvé válhat a perforációs nyílás, nem egyszer észlelhető a dobhártya teljes pusztulása (subtotális dobhártya perforáció).
Nekrotikus otitisre igen jellegzetes a nagyfokú, néha süketséggel határos kevert típusú halláscsökkenés. A hallóképesség ennyire kifejezett csökkenése nemcsak a középfül hangvezető készülékének károsodásával, hanem a belsőfül ártalmával is kapcsolatos. A kanyarót és skarlátot kísérő belsőfül károsodás azért alakul ki, mert a fokozott áteresztőképességű kerekablakon és ovális ablakon a toxinok átjutnak és károsítják a szőrsejteket. Nekrotikus középfülgyulladásban gyakran észlelhetők az egyensúlyszerv (vestibularis készülék) károsodása, megbetegedése. Az egyensúlyszerv károsodás tünetei: a szédülés, hányás és nystagmus (spontán nystagmus). A kanyaró és skarlát egyes eseteiben, a labyrinth ablakok, vagy a belsőfül csontos tok pusztulása következtében a fertőzés bejut a belsőfülbe és a belsőfül gennyes gyulladása fejlődik ki.
A nekrotikus középfülgyulladásnak tehát a teljes süketség és az egyensúlyműködés, (vestibuláris működés) teljes kiesése is következménye lehet.
A csecsnyúlvány csontjára ráterjedő elhalás, nekrózis mastoiditis -hez (masztoiditisz), sőt néha koponyaűri (intracranialis) szövődményekhez vezethet.
A kanyaró és skarlát mellett kialakult nagyfokú pusztulástól kísért nekrotikus otitis soha sem végződik teljes gyógyulással és a hallás funkció teljes helyreállásával. A nagy dobhártyahiány, dobhártya perforáció általában megmarad, a fülfolyás állandó, vagy időszakosan kiújuló, a hallóképesség kifejezetten csökkent.
Ha a beteg állapota a szövődmények fenyegető veszélye miatt romlik, sürgősen fülsebészileg kell beavatkozni! A fül ártalom és a fülszövődmények jellegétől függően antrotomiát (antrotomia), mastoidectomiát (mastoidectomia) vagy radikális fülműtétet végzünk. A kanyarót és skarlátot kísérő nekrotikus folyamat az idült középfülgyulladások gyakori oka, amelyek csontkárosodások és hallócsont károsodások kíséretében, elhúzódva zajlanak le, tehát a lefolyás igen súlyos. Ezek a középfülgyulladások nagymértékben veszélyeztetik a hallást, minthogy rendszerint maradandó halláscsökkenést, gyakran süketséget okoznak. Csecsemők kétoldali nekrotikus otitise következményes süketnémasághoz vezethet.
Kanyaró és skarlát okozta nekrotikus középfülgyulladás kórisméje
A skarlát, régies nevén vörheny a Streptococcus pyogenes nevű baktérium által okozott akut, bakteriális fertőző betegség. A streptococcus pyogenes cseppfertőzéssel terjed, majd egy hetes lappangási idő után lázat, torokfájdalmat, nyaki nyirokcsomó duzzanatot okoz. Skarlátban gyakori, hogy pontszerű apró vérvörös kiütések jelentkeznek a bőrön és a nyálkahártyákon. Skarlát tipikus eseteiben jellegzetes tünetek a vérbő, lobos garatképletek. Minden skarlátos betegnél, a legsúlyosabb állapotban is rendszeres fülvizsgálatot kell végezni. Ilyenkor az esetek egy részében típusos elváltozások fedezhetők fel. Nekrotikus középfülgyulladás mellett szól a már a betegség első napjaiban is jelentkező fülváladék kellemetlen szaga, valamint gyakori nagyfokú nagyothallás, halláscsökkenés.
Jelentős nehézségek merülhetnek fel, amikor el kell dönteni, hogy a középfülgyulladás idézte-e elő a beteg súlyos állapotát, mert ez határozná meg a műtéti beavatkozás szükségességét. Ilyen esetekben gondos klinikai vizsgálattal kell kizárni a skarlát kíséretében egyéb szervek részéről megnyilvánuló szövődményeket, meg kell figyelni a fülfolyamatot, és idejében kell elvégezni a szükséges fülműtétet.
Fertőző betegséghez társuló középfülgyulladások kezelése
Fertőző betegséghez társuló középfülgyulladás viharos, rapid lefolyása miatt ajánlatos azonnal fülfelszúrást, paracentézist (dobhártya felszúrás, myringotomia) végezni, amivel az esetek egy részében elejét vehetjük a hallócsontok és a csecsnyúlvány kiterjedt pusztulásának (mastoiditis).
Fertőzéses középfülgyulladások kezelése hasonlóképpen történik, mint az egyéb heveny középfülgyulladások kezelése.
Nagyon nagy jelentőségű a mihamarabbi antibiotikus, penicillin kezelés. Fertőző betegeinken szerzett tapasztalataink mutatják, hogy a megfelelő antibiotikus kezeléssel a nekrotikus középfül károsodásokat visszaszoríthattuk. Ha már kialakult a nekrotikus középfülgyulladás, akkor pedig az antibiotikum, gátolhatja a csontelhalás továbbterjedését.
A középfül tuberkulózisa, középfül tbc
A középfül gümős megbetegedése, középfül tbc, középfül tuberkulózis, Mycobacterium tuberculosis egyre ritkábban fordul elő.A fültuberkulózis (tbc, más néven fülgümőkór) fertőzéses eredetű megbetegedés, melyet a Mycobacterium hominis és Mycobacterium bovis nevű baktériumok okoznak. A középfül tuberkulózis okozta középfül károsodások és elváltozások rendszerint súlyosak, különösen csecsemőkorban.
A középfül tbc kóroktana
A tuberkulotikus középfülgyulladás kórokozója a Koch-féle gümő-bacilus, amely a fülkürtön keresztül direkt úton, a véren keresztül hematogén úton vagy a nyirok utakon keresztül limfatikus úton (lymphogen) kerül a középfülbe. A fül tuberkulózis rendkívül ritkán elsődleges betegség, rendszerint tüdőgümőkór, tüdő tbc, csont tbc vagy mirigy tbc előzi meg. Ritka, hogy a fülben nyilvánul meg először a tbc-s megbetegedés.
A középfül tbc, középfül tuberkulózis tünetei
A fül tuberkulózisára jellegzetes tünet, hogy a középfülgyulladás fájdalmatlanul kezdődik. A középfül tbc jellegzetes tünete, hogy több perforáció, lyuk látható a dobhártyán. A fülből ürülő váladék enyhe esetekben kis mennyiségű és szagtalan. A középfül tuberkulózisra is jellemző a kifejezett halláscsökkenés. A középfül tbc súlyosabb eseteiben, ha a folyamat ráterjed a csontra és a hallócsontokra, bőséges és igen kellemetlen szagú váladék ürül.
Fül tbc-ben is gyakran észlelünk kiterjedt nekrotikus elváltozásokat a dobüregben, hallócsontokon és a csecsnyúlványban. A csontpusztulás hasonló a középfül skarlát nekrotikus középfülgyulladás okozta elhaláshoz.
A középfül tuberkulózis, középfül tbc kórisméje
Tbc-s kórismemegállapítható a felsorolt tünetek alapján, továbbá a genny és sarjszövet mikroszkópos vizsgálatával. A diagnózis felállításakor, a felsorolt tüneteknek és egyéb vizsgálatoknak, teszteknek (mellkas röntgenfelvétel, mikrobiológiai vizsgálat fülváladékból, köpetből, ún. tuberculin bőrpróba ( tuberkulin teszt, Mantoux próba), néha szövettani vizsgálat, fülműtéti lelet) van jelentősége. A fül tbc diagnózis felállításához a fülváladékból laboratóriumi körülmények között kimutatott kórokozó jelenléte szükséges.
A tuberculin bőrpróba, többnyire a tbc gyanú megerősítésére szolgál. A vizsgálat során finom tűvel egy speciális anyagot juttatunk a bőrbe, majd 72-96 óra elteltével a szúrás helyének állapotából leolvashatjuk az eredmény. Szövettani vizsgálat (fül biopszia) fülműtétkor vett anyagból lehetséges.
A középfül tuberkulózis, középfül tbc kezelése és gyógyítása
A középfül tbc kezelése lokális: fülcseppek, porbefúvás, mint általában. Döntő jelentőségű a tüdőgümőkór korszerű kezelésében és a szervezet általános állapotának javítása. A tbc fertőzés gyógyítása után a középfülműtéttel lehetséges a hallás javítása. Gyakorlott fülsebész pótolni tudja a károsodott és elpusztult dobhártyát és a hallócsontokat. Timpanoplasztika (tympanoplastica) műtét során a nekrózisban károsodott hallócsontokat, és lyukas dobhártyát eltávolítjuk. A hallócsont láncolat folytonosságát kortikális (corticalis) kolumellával (columella) pótoljuk, a lyukas dobhártyát temporális fasciával zárjuk. A timpanoplasztikát követően (tympanoplastica) a hallás javul.