Középfülgyulladás gyermekkorban
Heveny, akut középfülgyulladás gyermekkorban
INFÚZIÓS KEZELÉS KÖZÉPFÜLGYULLADÁSBAN ←
Csecsemőkorban és gyermekkorban az akut, heveny középfülgyulladás kialakulásának körülményei, több szempontból mások, mint felnőtteknél. Az akut, heveny középfülgyulladás kialakulását, tüneteit és klinikai lefolyását a beteg általános állapota, a dobüregbe került fertőzés virulenciája, a dobüreg nyálkahártyájának ellenálló képessége, a csecsnyúlvány szerkezete és a felső légutak állapota határozzák meg.
A felnőttek szerzett immunitása gyengítheti, sőt el is nyomhatja a középfülgyulladást okozó kórokozók biológiai tulajdonságait, míg csecsemőkorban az immunitás védekező tényezője csaknem teljesen hiányzik.
Csecsemő, vagy újszülött középfülében a fertőzés aránytalanul kedvezőbb környezetre talál, mint felnőttben. A felnőttek, vékony dobüreg nyálkahártyabélésével ellentétben, csecsemőkorban az embrionális kötőszöveti maradványok kiváló táptalajt jelentenek a kórokozók számára. Az újszülöttek dobüregében, a szülés közben bekerült magzatvíz is kedvezhet a fertőzésnek. Kedvező viszonyokat teremt a kórokozók szaporodása szempontjából, ha a fertőzött váladék bekerül a fülkürt szájadékába (felböfögéskor, reflux vagy hányáskor, orrváladék, orr idegentest).
A fülkürt csecsemőkorban és gyerekkorban rövidebb és az izomréteg is fejletlenebb, mint felnőttkorban. Csecsemő és gyermekkorban a fülkürt anatómia felépítése is eltér a felnőttekétől. A gyermekek fülkürtje sokkal laposabb szöget szár be, mint a felnőttek fülkürtje. A gyermekek fülkürtjének porcos váza is lazább, mint az idősebb korban már keményebb elcsontosodott fülkürt porcozat. A dobüregi szögállás és a porcok rugalmassága közti különbség miatt a dobüreg szellőzése gyermekkorban sokkal gyakrabban gátol, emiatt gyakrabban alakul ki fülkürthurut, akut savós középfülgyulladás és ezek hajlamosító tényezőként szerepelnek az akut gennyes középfülgyulladás kialakulásban.
A csecsemők középfüle azért is könnyebben fertőződik, mivel állandóan háton fekszenek és így az orrváladék, a refluxal felkerült gyomor bennék, könnyen becsorog az orrgaratba.
Csecsemőkorban gyakoribbak a felső légúti betegségek is, ami kedvező körülményeket teremt a középfül megbetegedéseinek. A gyakori felső légúti megbetegedések ezért okai a csecsemőkorban és gyermekkorban fellépő heveny középfülgyulladások kialakulásának.
Gyermekkori akut heveny középfülgyulladás oka
A csecsemőkori középfülgyulladás kialakulásában és aetiológiájában jelentős szerepe van a gyakori orr-garatgyulladásnak (nasopharyngitis), később, hároméves kor idején az orrmandula gyulladásnak (orrmandula megnagyobbodásnak, adenoid vegetáció). A garatmandulában és az orrmandulában kialakult gyulladások (mandulagyulladás, orrmandula gyulladás), és fertőzések, komoly veszélyt jelenthetnek a középfülre.
A középfülgyulladás leggyakoribb oka csecsemőkorban és gyermekkorban kétségkívül a felső légúti fertőző betegségek, amelyek többnyire ebben az életkorban jelentkeznek (vírusos nátha, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás, kanyaró, skarlát, vörheny, influenza, grippe, szamárköhögés stb.).
Gyermekkori akut heveny középfülgyulladás tünetei és lefolyása
A csecsemők heveny középfülgyulladása észrevétlenül is fennállhat mindaddig, amíg a fülfolyás meg nem indul. A csecsemőt nyugtalanító fülfájdalom sokszor csak akkor derül ki, ha gondosan megvizsgáljuk a gyermeket és a jellegzetes fülészeti tüneteket. A csecsemő nyugtalan, rosszul alszik, sírással ébred és nehezen nyugszik meg. Ha a csecsemőnek akut középfülgyulladása van, akkor nem akar szopni vagy fájdalomkiáltással hagyja abba a szopást. Akut középfülgyulladáskor a csecsemő szopási mozgására és nyelésére fokozódnak a fülfájdalmak, ezért a gyerek szívesebben szopja a beteg fülével ellentétes oldali emlőt (tehát jobboldali középfülgyulladás esetén a bal emlőt és viszont). Jól megfigyelhető, hogy a beteg oldalon való fekvéskor a fülfájdalom láthatóan szűnik.
4-5 hónaposnál fiatalabb csecsemő nem tudja felhívni a figyelmet a fájdalom helyére, csak tehetetlenül forgatja a fejét. Idősebb csecsemő beteg füle felé nyúlkál, és dörzsöli a fülét. A csecsemők akut középfülgyulladásakor a tragusra gyakorolt nyomás az esetek többségében fájdalmat vált ki, mivel a nyomás áttevődik a dobhártyára (a hallójárat csontos szakasza még nincsen kifejlődve) és a középfülre.
Csecsemőkorban és fiatal gyermekkorban jelentkező gennyes középfülgyulladásnál a lázreakció igen kifejezett, a láz könnyen emelkedik akár 40°C fölé is.
Csecsemőkori és fiatal gyermekkori gennyes középfülgyulladásban erős gyulladásos reakció észlelhető a vérképző szervek részéről is. Különösen kifejezett ez a középfülgyulladás első napjaiban. A felnőttekkel ellentétben, a vérkép eltérés gyermekkorban nem korlátozódik leukocitózisra, hanem jelentős degeneratív elváltozások is mutatkoznak. A gyerekek fehérvérsejtszáma (fvs-szám, FVS, WBC) emelkedése fokozottabb, mint felnőttkorban.
A magas láz és a vérkép változása nemcsak a gyermeki szervezet általános reaktív készségétől függ, hanem függ a garatnyálkahártya, dobüregi nyálkahártya állapotától, vérellátásától és a dobüreg légtartalmától.
A csecsemő nyugtalan viselkedését néha látszólagos nyugalom váltja fel: a csecsemő sokat alszik, csupán szopás idejére ébred fel. Magas lázhoz, társulva ezen állapotnak magára kell irányítania az orvos figyelmét, mert felvetődik az idegrendszeri szövődmény gyanúja is. A pontos diagnózishoz, és a középfülgyulladás szövődmény kizárásához feltétlenül fülész szakorvosi vizsgálata szükséges.
Csecsemőkorban heveny, akut középfülgyulladás kíséretében az agyhártyák részéről néha izgalmi tünetek észlelhetők, mint hányás, ködös állapot, görcsök, tarkómerevség, fixált tekintet. A fülfelszúrás, paracentézis, vagy a dobhártya spontán átszakadása után ezek a tünetek, az esetek túlnyomó többségében, azonnal megszűnnek. Gennyes középfülgyulladás szövődményeképpen az agyhártyák részéről jelentkező leírt reakciót meningizmusnak nevezzük. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy ez az állapot nem azonos a meningitisz-el, az agyhártyagyulladással.
Csecsemőkori gennyes középfülgyulladáshoz társuló szövődmények
Csecsemőkorban a gennyes középfülgyulladáshoz a bélcsatorna részéről is szövődmények társulhatnak: intoxikáció (intoxicatio), - hányás, hasmenés, súlyveszteség, szédülés. Ezek a szövődmények gyakran elterelik a figyelmet az oki tényezőkről - a középfülgyulladásról, csupán a dobhártya átszakadása és az ezt követő, gennyszivárgás megjelenése hívja fel a figyelmet a valódi problémára. A fülkifakadás utáni megkönnyebbüléssel a bélműködés is azonnali javul (vagus reflex).
A gyerekkori középfülgyulladás és a gyomorműködés, bélműködés közötti kapcsolat oka, hogy a X agyideg kapcsolatot teremet középfül és a tápcsatorna között (vagus reflex).
Az egészségesen fejlődő csecsemő könnyebben viseli a heveny középfülgyulladást, amely nyomtalanul és gyorsabban gyógyul, szemben a lesoványodott, anyagcserezavarban szenvedő gyermekkel. A gennyes középfülgyulladás elhúzódik, idültté, krónikussá válhat a bélcsatorna megbetegedéseiben, fertőző betegségekben, az endokrin zavarokban és vegetatív rendszeri zavarokban, és helytelen táplálkozás következtében.
Gennyes középfülgyulladás lefolyása csecsemőkorban
A gennyes középfülgyulladás lefolyása csecsemőkorban függ a csecsemő általános állapotától. Jól fejlett csecsemők középfülgyulladása, és lefolyás általában kedvezőnek mondható.
Csecsemőkori és gyermekkori heveny középfülgyulladás lefolyásában a felnőttek középfülgyulladásához hasonlóan, három szakasz különböztethető meg. Sokkal kedvezőbbek a viszonyok perforáció nélküli gyógyulásra, minthogy a nyálkahártyájuk felszívóképessége fokozott.
A heveny középfülgyulladás gyakran szövődik mastoiditis -szel (masztoiditisz), amely tulajdonképpen az antrumra és a környező szivacsos csontra korlátozódik (antritis), minthogy csecsemőkorban még fejletlen a csecsnyúlvány.
Mikroszkópos fülvizsgálattal az esetek többségében a hallójáratban, a dobhártya felső-hátsó kvadránsa előtt megvastagodás látható. A hallójárati megvastagodás keletkezése kapcsolatos a csontos dobgyűrű csonthártyájával és a hallójárat már fejlődőben lévő csontos falával. Ez a megvastagodás emlékeztet a felső-hátsó csontos fal süppedésére, amely a felnőttkorban általában a mastoiditis igen fontos tünete.
Gyermekkorban gyakrabban keletkezik csonthártya alatti tályog, mint felnőttkorban, minthogy a genny könnyen áttöri a vékony kortikális (corticalis) réteget. A csecsemőkori és gyermekkori heveny gennyes középfülgyulladás áttörhet a fissurákon keresztül a csecsnyúlvány felületének lágyrész borítéka alá is.
Mastoiditis meglétére utal, ha a csonthártyaalatti tályogra gyakorolt nyomásra fokozódik a gennyszivárgás a fülből. Csecsemőkorban a gennyes középfülgyulladás gyakran szövődik nyaki nyirokcsomó gyulladással, amelyek gennyesen beolvadhatnak. Természetesen az ilyen tályogra gyakorolt nyomás esetén nem fokozódik a fülfolyás, minthogy ezek nincsenek kapcsolatban a csecsnyúlvány sejtrendszerével.
A heveny középfülgyulladás kórisméjét az általános tünetek és a fültükri kép alapján állapítjuk meg.
A mikroszkópos fültükri kép értékelésekor szem előtt kell tartanunk, hogy a dobhártya csecsemőkorban a sírástól is vérbővé válhat. A dobhártya a külső hallójárat tisztítására is vérbővé válik, de ez rendszerint nem terjed ki az egész dobhártyára, csupán a dobhártya hátsó negyedeire. Gyermekek aránylag vastagabb és kevésbé áttetsző dobhártyája kevésbé tükrözi a dobüreg állapotát, ezért a dobüregi váladék is nehezebben tűnik át rajta. Súlyos középfülgyulladás kapcsán hiányozhat a dobhártya vörössége, amely ilyenkor átlátszatlan és elődomborodó.
Az idősebb gyermekek fültükri képe hasonló a felnőttekéhez.
Sok esetben, csak a fültükri kép alapján nem mondhatjuk ki a középfülgyulladás diagnózisát, minthogy nem látunk vérbőséget, csupán átlátszatlan és elődomborodó dobhártyát. A középfülgyulladás diagnózisa ilyen esetben a kísérő tünetek és a betegség lefolyása alapján állapítható meg.
Kétes diagnózis esetében, ha a csecsemő súlyos állapot indokolja, akkor exploratív paracentézist végzünk (megelőző fülfelszúrás).
Amennyiben fülfolyás is jelentkezik, akkor a középfülgyulladást a külső fülgyulladástól és a hallójárati furunkulustól kell elkülöníteni.
Csecsemőkori középfülgyulladás megelőzése
Csecsemőkori középfülgyulladás megelőzése főleg az influenza (grippe) és nátha megelőzésén alapszik. A nátha megelőzése a csecsemő helyes táplálásán és gondozásán nyugszik. A megfelelő higiéniai szabályok betartásával a nátha megelőzhető (orrmaszk és szájnyílást eltakaró szájmaszk használata szoptatáskor, tiszta helyiségek stb.).
A váladékpangást az orrban (orrszívás) és az ezt követő csecsemőkori középfülgyulladást a felső légutak betegedéseinek megfelelő kezelésével akadályozhatjuk meg. Elsősorban arra kell törekedni, hogy az orrlégzés minél gyorsabban szabaddá váljék.
Az idősebb gyermekek középfülgyulladásának kezelése semmiben sem különbözik a felnőttekétől. A fül jegelésének alkalmazásakor szem előtt kell tartani a fülkagyló védelmét fagyás ellen. Ha a fájdalom a kezelésre nem csillapszik, a csecsemő állapota nem javul és a láz magas marad (38,5°C fölött), fülfelszúrást, paracentézist kell végezni. A dobhártya kiszakadása és a genny áttörése után a kezelés hasonló a felnőttkori kezeléshez, de a külső fülgyulladás és bőrgyulladás megakadályozására sokkal gondosabb kezelésben kell részesíteni a fül minden részét. Fülcseppentés után 5 - 10 perccel feltétlenül ki kell szárítani a külső hallójáratot vattával, és be kell kenni paraffinolajjal. A gyermekkori heveny középfülgyulladást gyakran kíséri a sarjszövet gyors növekedése a dobüregben és a perforációs nyílás szélei mentén, amelyek következtében megnehezül a genny lefolyása. Gennypangás esetén ismételten paracentézist végzünk.
FÜLKLINIKA ÉS AUDIOLÓGIA SZEGEDEN
