Intracranialis szövődmények, extracranialis szövődmények
Fül eredetű, koponyaűri, intracranialis szövődmények okai kezelésük
INFÚZIÓS KEZELÉS SZÖVŐDMÉNYEKBEN ←
Heveny gennyes középfülgyulladás és az idült (krónikus) gennyes középfülgyulladás koponyaűri, intracraniális szövődményei életveszélyes megbetegedéseket eredményezhetnek. A fül eredetű, otogén, intracranialis szövődményeket, és extracranialis szövődményeket, ha nem ismerik fel idejében, akkor akár halálos kimenetelűek is lehetnek. A fülműtét sikere nagyrészt a szövődmény stádiumától, típusától függ: minél korábban történik meg a fülműtét, annál nagyobb a kedvező kimenetel esélye. Az otogén koponyaűri szövődmények korai felismerése, és kórisméje rendkívül nagy jelentőségű a gyógyulás szempontjából.
Elengedhetetlen, hogy minden gyakorló orvos részletesen megismerje a füleredetű intracraniális szövődmények okát, kimenetelét, klinikumát, tünettanát és kezelését. A koponyaűri, intrakraniális szövődmények, megbetegedések gyakran rejtetten, észrevétlenül kezdődnek. Az orvos tapasztalatától függ, hogy milyen gyorsan ismeri ki magát a klinikai képben, a tünetek között, mikor határozza meg a betegség kapcsolatát a fülfolyamattal, hogy ne mulassza el a fülműtét kedvező időpontját.
Heveny, akut középfülgyulladás során a beteg általában orvosi kezelés alatt áll. Amennyiben olyan tüneteket észlelünk, melyek alapján koponyaűri szövődmény kialakulása feltételezhető, a már többnyire amúgy is fennálló mastoiditis miatt fülműtét indikált és mastoidectomia vagy radikális fülműtét indokolt. A fülműtéti lelet eldönti a kórismét és sokszor a beteg sorsát.
Nehezebb a kérdés krónikus, idült középfülgyulladás alkalmával, amelynek fennállásáról a fenyegető tünetek felléptének pillanatában esetleg nincsen tudomásunk szövődményről. Idült középfülgyulladás esetén hiányozhatnak a fülbetegség fellángolásának és súlyosbodásának (exacerbatio) tünetei.
Akut fültünetek hiányában rendkívül nehéz a súlyos intracraniális megbetegedést kapcsolatba hozni a fülfolyamattal.
Fül eredetű, otogén, koponyaűri intracranialis szövődmények patogenezise
A füleredetű koponyaűri szövődmények kifejlődése a középfül, vagy ritkábban a belsőfül gyulladásának, a fülfertőzésnek a koponyaűrre való ráterjedés révén alakul ki. A fülfertőzés a praeformált természetes utakat követve, vagy a középfül és koponya között a gyulladásos folyamat eredményeképpen keletkezett csont pusztulásának útján jut a koponya üregbe. A heveny középfülgyulladás és az idült középfülgyulladás alkalmával elpusztulhat a halántékcsont belső lemeze (tegmen tympani), amely elválasztja a középfület az agyhártyáktól.
Az akut, heveny középfülgyulladás és a krónikus középfülgyulladás során a leggyakrabban a tegmen tympani pusztul el, az a vékony csontlemez, mely a dobüreget és az antrumot a középső koponyagödör kemény agyburkától elválasztja. A középfülben felgyülemlett genny, érintkezésbe jut az agyburkokkal, agyhártyákkal, ahol a fülfertőzés rétegenként, per continuitatem terjed.
A tegmen tympani elpusztulása csecsnyúlványgyulladás, mastoiditis alkalmával leggyakrabban a hátsó koponyagödör (fossa cranii posterior seu scala posterior) felé észlelhető (sulcus sigmoideus) és jelentős nagyságú lehet. Idült középfülgyulladásban a csonthiány legtöbbször sipolyjáratszerű és szintén a tegmen tympani és tegmen antri felé terjed, minthogy a csontfolyamat az epitympanumban helyezkedik el.
A Koleszteatomás krónikus középfülgyulladás esetében a csontpusztulás ettől eltérő lehet. Cholesteatoma kapcsán igen kiterjedt csontpusztulás jöhet létre.
A középfülfertőzés szövődményeként a gyermekkorban praeformált réseken keresztül (fissura petrosquamosa), felnőttkorban pedig összekötő vérerek közvetítésével kerülhet fülfertőzés és genny a koponyaűrbe. A labyrinthból a fülfertőzés a belső hallójáraton, az aquaeductus cochleaen és a vestibulumon keresztül terjed a hátsó koponyagödörbe.
A kemény agyburkot (dura mater) elérve a fertőzés kedvező körülmények között ellenállásra talál, nem terjed a mélybe és hosszabb-rövidebb időre egyhelyben marad. Más esetben a fülfertőzés áthatol a kemény agyburkon, eléri a pókhálóhártya (arachnoidea) és a belső, lágy agyburok (pia mater) rétegét és súlyos megbetegedéseket, szövődményeket, gennyes agyhártyagyulladást, agytályogot, kisagytályogot, vagy sinus thrombophlebitist, sinus trombózist okoz. A dura ellenállóképességének foka és tartama függ a fertőzés virulenciájától, a szervezet általános ellenálló képességétől és a kemény agyburok átjárhatóságától.
A szervezet általános állapotától, a csontpusztulás helyétől, a fülfertőzés virulenciájától, a terjedés útjától és az agyhártya átjárhatóságától függően különböző koponyaűri szövődmények fejlődnek ki.
A leggyakoribb fül eredetű koponyaűri intracranialis szövődmények és extracaniális szövődmények: subperiosteális tályog, praeauriculáris tályog, suboccipitális tályog (Bezold-tályog), praevertebrális tályog, retropharyngeális tályog, peritonsilláris tályog, piramiscsúcs-gennyedés (Gradenigo-szindróma), labyrintitis, facialis paresis, arcidegbénulás, arcidegzsába. Egyéb intracranialis szövődmények a sinus sigmoideus phlebitise, sinus sigmoideus thrombosis, perisinosus tályog, subdurális tályog, extradurális tályog, kisagytályog, agytályog, arachnitis. Intrakraniális szövődmények életveszélyesek, azonnali fülészeti ellátást igényelnek.
FÜLKLINIKA ÉS AUDIOLÓGIA SZEGEDEN