Hírlevél feliratkozás

Jelenleg 85 vendég és 0 felhasználó van vonalban.

Otogén agytályog és kisagytályog

Share

Fül eredetű agytályog és kisagytályog (abscessus cerebri et abscessus cerebelli)

agytályog  kisagytályogA füleredetű, otogén agytályog és fül eredetű kisagytályog ritka koponyaűri szövődmény. Az agytályog és kisagytályog szövődmény az idült középfülgyulladáshoz gyakrabban társul, mint a heveny középfülgyulladáshoz (az arány kb. 6:1).

Az agytályog rendszerint a halántékcsont szomszédságában helyezkedik el, a halántéklebenyben vagy a kisagyban. Műtéti úton fel nem tárt agytályog rendszerint a beteg halálát okozza, ezért a fülműtéti feltárás életmentő lehet.

 

Fül eredetű agytályog és kisagytályog patogenezise, kórlefolyása

Fülszövődmény,  agytályogAz agytályog keletkezése és fejlődése a halántékcsontban kialakult gyulladásos, gennyes folyamattal kapcsolatos. Az otogén agytályog keletkezésének lényege a középfülből kiinduló fertőzés behatolása az agy állományába. A középfülgyulladás során a csontpusztulás eléri az agyhártyát, amely a gyulladásos elváltozás következményeképpen összetapad az agy felületével. Az agytályog ilyen esetben felületesen helyezkedik el az agyban, a beteg csontrészlet szomszédságában.

Az otogén agytályog és otogén kisagytályog felületes elhelyezkedése akkor figyelhető meg, ha a tályog sinus thrombózis, extraduralis tályog és subduralis tályogok következtében alakul ki.

Ha a középfülgyulladás során nincs kiterjedt csontpusztulás, a fülfertőzés főképpen a tegmen tympani és tegmen antrin keresztül, a praeformált ércsatornákon keresztül hatol az agyállományba. Az agytályog ilyenkor a halántéklebenyben helyezkedik el az agy különböző mélységében.

Gennyes labyrithitis, gennyes belsőfül gyulladás alkalmával a fertőzés, a belső hallójáraton át terjed, és kisagy tályog képződik. A patogenezis, tehát bizonyos mértékben meghatározza az agytályog elhelyezkedését.

 

Fül eredetű agytályog és kisagyi tályog kórbonctana

agytályog kisagytályog Az otogén agytályognak a nagysága tág határok között változik és bizonyos mértékben fennállásának tartamától függ. A tályog rendszerint a gennygóc közelében fekvő agylebenyben helyezkedik el, de ráterjedhet a szomszédos agylebenyekre is. Az agytályogok az esetek többségében szoliter, egyedülálló, de gyakran fordulnak elő többszörös tályogok (multiplex) is, amelyeket ép agyszövet választ el egymástól. A multiplex agytályogok magyarázata a fertőzés áttéti terjedése.

Az agytályogot vagy kötőszövetes tok választja el a környező agyállománytól, vagy gyulladásosan ellágyult agyállomány környékezi éles átmenet nélkül. A tályog gennyes bennéke szín és összetétel tekintetében eltérő lehet. Idült középfülgyulladás kíséretében a genny gyakran kellemetlen, bűzös, putrid szagú. A gennyben különböző kórokozók mutathatók ki. Az agy tályogok növekedhetnek, elérhetik az agykamrákat, vagy a subarachnoidalis térséget és az agykamrákba át is törhetnek. Ez a végkimenetele a fel nem ismert és kezeletlen agytályognak, amely gyorsan a beteg halálához vezet. Az agytályog gyulladásos elváltozásokat, vizenyőt, ödémát okoz a vele szomszédos agyrészletekben és fokozza a koponyaűri nyomást. 

Az otogén agytályog és kisagytályog tünetei

agytályog tünetei, FEJFÁJÁS okaA fül eredetűkisagyi tályognak és agytályognak a tüneteit a tályog elhelyezkedése, a környező agyállomány állapota és a koponyaűri nyomás határozzák meg. Az agytályog elhelyezkedése magyarázza a tünetek változatosságát, egyes esetek tünetszegénységét, más esetek tömeges tüneteit.

A térszűkítő folyamat állandó tünete a fejfájás, amely gyakran elviselhetetlenségig fokozódik. A fejfájás általában nem lokalizálható és gyógyszerhatásra nem csökken. Az agytályogos beteg beható vizsgálatakor több, agytályogra jellemző tünetet vehetünk észre: elesettség, aluszékonyság, részvétlenség a környezettel szemben, apátia, öntudatcsökkenés (a beteg lassan és kelletlenül felel a kérdésekre), néha lárvaszerű arc, szarkasztikus mosoly. Egyes esetekben feltűnő falánkság és szószátyárság észlelhető.

Egyéb szövődmények hiányában a testhőmérséklet normális, vagy subfebrilis. Az érverés ritka, a bradikardia egyes esetekben nagyfokú (percenként 36—40).

Afázia agytályog

A góctünetek közül a bal halántéklebeny agytályogja alkalmával beszédzavar, afázia (aphasia) észlelhető, amely rendszerint szenzoros amnesztikus jellegű. A beteg elfelejti a tárgyak megnevezését, összezavarja azokat. Kisagyi tályogok alkalmával ataxia, egyensúlyzavar észlelhető álláskor, járáskor és koordináció zavar jelentkezik. A kisagytályog további tünete az egyes izomcsoportok közötti koordinációs zavar és az ebből folyó összes tünetek, amilyenek az adiadokokinesis (adiadochokinesis), félremutatás, nystagmus, a beteg oldalra irányuló dőlés oldaljáráskor.

agyi lebenyek, agytályogA jobb halántéklebenyben, fali lebenyben és bizonyos kisagyrészletekben elhelyezkedő agytályogok esetében a góctünetek hiányozhatnak. Néhány agytályogi tünet a koponyaűri nyomás fokozódásával és a környező agyállomány ödémájával, vizenyőjével kapcsolatos.  Ilyen tünetek pl. a gyakran észlelhető szemmozgató idegbénulás (oculomotorius paresis) és a következményes szemhéjcsüngés (ptosis) a betegoldali felső szemhéjon. Az agytályog tüneteknek ehhez a csoportjához tartozik a szemfenéki elváltozás, a pangásos papilla is.

Az agytályoghoz gyakran társulnak elváltozások az agyhártyák részéről, tehát meningeális tüneteket, meningeális izgalmi jeleket is észlelhetünk, amelyek közül a leggyakoribb a fájdalmas tarkómerevség, kötött tarkó, tarkókötöttség.

Az agytályog kifejlődése közben vannak hosszabb - rövidebb időszakok, amikor a jellegzetes meningeális tünetek teljesen hiányoznak. Tünetmentes időszakban a beteg fejfájása semmi jellegzetességet nem árul el, és maradéktalanul kapcsolatba hozhatók a fülfolyamattal (lappangási, latens szak).

agytályog  agyhártyagyulladásTöbbé - kevésbé kifejezett meningeális izgalmi tünetek a lágyulásos vagy tályogos góc növekedésekor észlelhetők (agytályog manifeszt szak).

Az agytályog manifeszt szaka később átcsap a végső, terminális szakba, amikor az agytályog áttör az agykamrába, vagy a subarachnoidalis térbe. Az tályog áttörés következménye diffúz gennyes agyhártyagyulladás, amely igen gyorsan a beteg halálát okozza. A végzetes, halálos következmény váratlanul lép fel; a beteg ambuláns megfigyelésekor semmiféle gyanú nem irányult az ilyen súlyos szövődmény lehetőségére. Ez a körülmény arra int, hogy különös figyelemmel és óvatossággal kezeljük az idült gennyes epitympanitisben, cholesteatomában (koleszteatoma) szenvedőknek még a nem jellegzetes panaszait és tüneteit is, minthogy éppen ezek a betegségek számíthatók az otogén agytályogok leggyakoribb okának.

 

Fül eredetű agytályog és kisagytályog kórisméje és felismerése

koleszteatoma szövődményeAz változatos, sokszor rejtett tünetek alapján érthető az agytályog felismerésének nehéz volta, ha a góctünetek hiányoznak.

Feltételes kórisme és exploratív fülműtét elvégzésére károsodott csontfolyamat, vagy koleszteatóma (cholesteatoma) kapcsán alapos javallatot képez a beteg súlyos általános állapota, normális, vagy subfebrilis testhőmérséklet, kínzó fejfájás és bradycardia esetén.

Góctünetek a kórismét megkönnyítik (aphasia, ataxia stb.). A klinika jelek pontos diagnózist adnak a tályog lehetőségére.

 

 

Fül eredetű agytályog és kisagytályog kezelése

fülműtét agytályogA sebészi kezelés mai állása mellett a betegek 30 - 40 százalékának élete megmenthető. A diagnosztikus eljárások további javítása, a fülműtéti utókezelés és gondozás tökéletesítése kétségkívül emeli a gyógyultak százalékát.

Az agytályogok és kisagytályogokhalálozási arányszáma napjainkig magas maradt, minthogy az agytályogot gyakran nem ismerik fel csupán végső stádiumában, amikor már kifejlődött az agyhártyagyulladás illetve felismeretlen marad egészen a boncolásig.

Ezért hangsúlyozni kell a mielőbbi fülműtét szükségességét, már agytályog gyanúja esetén is, amikor a kifejezett tünetek még nem fejlődted ki.

A kórisme pontosítása a fülműtét alkalmával történik. Heveny középfülgyulladás esetén mastoidectomiát, idült középfülgyulladás esetekben radikális műtétet végzünk. Ha a csont elváltozásai nem kifejezettek, többek között ép marad a tegmen tympnai, és az agyhártya egészséges színű, nem domborodik elő és nincsenek góctünetek, a fülműtét ebben a szakaszban véget ér.

A beteg fülműtét utáni állapota szabja meg további magatartásunkat. Ha fülműtét alkalmával elváltozásokat észleltünk az agyhártyák részéről (belövelltség, elődomborodás, pulzáció hiánya), vagy csontpusztulást találtunk az agyhártyák közelében, elvégezzük a próba punkciót. Az agytályog legtöbbször, a beteg csont közvetlen szomszédságában helyezkedik el, a próba punkciót tehát ezen a helyen végezzük. A próba punkció előtt szélesen feltárjuk az agyhártyát. A halántéklebeny tályogja esetén eltávolítjuk a tegmen tympani és a tegmen antri csontját és a trepanációt (koponyalékelés, koponyafúrás) az ép agyhártyáig terjesztjük ki. Kisagyi tályogok műtétekor szélesen feltárjuk a hátsó koponyagödör agyhártyáját. Ha a kisagyi tályog gennyes labyrinthitis szövődménye, elvégezzük a labyrinthotomiát, (labyrinthectomia) is.

A próba punkciót vastag és hosszú tűvel végezzük. A tűvel nem hatolunk 3—4 cm-nél mélyebbre, hogy meg ne sértsük az agykamrát. A tályog helyének megállapítása céljából néha a legkülönbözőbb irányban kell többszörösen pungálnunk. Ha a fecskendő megszívásakor gennyet kapunk, a tűt fekve hagyjuk és ennek mentén kereszt alakban megnyitjuk a kemény agyburkot (dura mater), majd az agyállományt, egészen a tályog üregéig.

A genny rendszerint jelentős nyomás alatt ürül. A jobb lefolyás biztosítására a metszést magfogóval tágítjuk. A genny eltávolítása után a tályog üregében jodoformtampont vagy dréncsövet vezetünk.

Utókezelésképpen gondoskodnunk kell a genny levezetéséről és meg kell akadályozni a genny retenciót. 

FÜLKLINIKA ÉS AUDIOLÓGIA SZEGEDEN
6724 Szeged, Kálvária tér 16.
Bejelentkezés: 70 63 555 76
Telefon: 20 397 4144
 
Indulási cím:
IDŐPONT KÉRÉS