Dr. med.habil. Vass Zoltán • H-6724 Szeged Kálvária tér 16. • Előjegyzés: +36 70 63 555 76 • Tel: 06 20 397 4144 • studiomed@invitel.hu

Hírlevél feliratkozás

Jelenleg 82 vendég és 0 felhasználó van vonalban.

Süketnémaság

Share

Süketnémaság, (siketnémaság)

süketnémaság süketEgészen a XVI. századig orvosi, pedagógus és társadalmi körökben azt hitték, hogy a született süketek egyúttal némák is. A veleszületett süketeket, (siketeket) tehát süketnémáknak, siketnémának tartották. Siket és a süket kifejezés ugyan azt jelenti, de a siket szónak nincs olyan pejoratív kicsengése, mint a süket szónak. Sajnos a süket kifejezést negatív értelemben, jelzőként is használják, ami miatt a siket betegek kevésbé szeretik használni. 

Süketnémaság, siketnémaság kifejezéssel hangsúlyozták, hogy a siketség és némaság egységes, szerves kapcsolatban vannak. A valóságban azonban a némaságot az esetek túlnyomó többségében nem a központi idegrendszer bántalma okozza. A némaság és siketség rendszerint annak a következménye, hogy a nem halló gyermek nem képes önállóan elsajátítani a beszédet. A beszéd kifejlesztése csupán különleges oktatási eljárással érhető el. Minthogy a siket gyermek nem képes magát környezetével beszéd révén megértetni, a gyermek kívánságait és gondolatait hamarosan mutogatással és mimikával fejezi ki. A süketnémák később a régi nevelési eljárás szerint megtanulják a beszéd helyettesítéseképpen a jelbeszédet, amelynek segítségével a süketek egymással is képesek kommunikálni. Ilyen körülmények között a siket gyermek sohasem fog beszéd útján érintkezni környezetével, ezen felül a gyakorlat hiánya miatt beszédkészüléke fejletlen marad.

 süket felnőtt kezeléseA korai oktatással a süketek általában jól elsajátíthatják a folyamatos beszédet. A szurdopedagógus kiváló szakképzettsége és ügyszeretete esetén elérhető, hogy a siket beszéde alig különbözzön az egészséges egyének beszédétől. Minél korábban kezdődik süket gyermek folyamatos beszéd oktatása, annál jobb eredmény érhető el a beszédfejlődésben. A jól halló gyermek beszédkészségét az első életévekben kezdi fejleszteni, és magától értetődik, hogy a süketen született csecsemőnek sem szabadna ilyen tekintetben kedvezőtlenebb feltételek közé jutnia. A korai gyermekkorban megsüketült gyermek, aki abban az időben csak kis szókinccsel és kevés beszédkészséggel rendelkezett, a későbbiekben oktatás hiányában teljesen elfelejtheti a beszédet, süketnémává válhat. Ha a szurdopedagógiai oktatás idejében kezdődik, jelentős mértékben javíthatja és meggyorsíthatja a beszéd kifejlődésének folyamatát.

A némaság, siketnémaság oka veleszületett süketség vagy kora gyermekkorban szerzett siketség lehet. Felnőttkorban szerzett süketség, amikor már teljesen kifejlődött a beszélőképesség, nem jár némasággal.

Süketség oka, a siketség kóroktana

gén mutáció, öröklődő fejlődési rendellenességekA süketség, (siketség) szerzett, postlingualis siketség veleszületett, praelingualis siketség, vagy perilingualis siketség lehet. A veleszületett süketség (praelingualis siketség) gyakran a környéki hallószerv vagy a hallószerv egyes részletkárosodásának a következménye.

A veleszületett süketség kialakulásában nagyjelentőségűek azok a tényezők, amelyek zavarják a magzat hallószervének normális fejlődését. A hallószervet károsító tényezőkhöz sorolhatjuk a kóros öröklődést, amely a szülők alkoholizmusának, szifiliszének (lueszének), valamint a magzat méhen belüli intoxikációjának a következménye lehet. A különböző fertőzéseknek (herpesz) gyakran hallószerv károsító hatásaik lehetnek, de károsodhat, és sérülhet a belsőfül akár szülés alatt is.

A süketség örökölhetőségének kérdésével óriási szakirodalom foglalkozik. Feltehető, hogy öröklés útján, a hajlam öröklődik át a süketségre, de egyéb megbetegedéssel szemben az ellenálló képesség hiánya is öröklődhet. A siketség hajlam azonban csak akkor válik valósággá, ha az egyén meghatározott, kedvezőtlen körülmények közé kerül.

A szerzett süketség a veleszületett siketségnél gyakrabban észlelhető. A szerzett süketség leggyakoribb oka az agyhártyagyulladás (meningitis cerebrospinalis epidemica), amelynek kapcsán a gennyes folyamat gyakran ráterjedhet a belsőfülre. Az agyhártyagyulladás rendszerint mindkét egyensúlyszerv labyrinth működését, a halló és vestibularis működést is érinti. A süketség aránylag gyakori oka a skarlát (vörheny), illetve a szövődményképpen fellépő nekrotikus középfülgyulladás, amely a belsőfül gyulladásos bántalmához és süketséghez vezethet. A süketség okaként egyéb fertőző betegségek szerepe is ismeretes (mumpsz, vírusos nyálmirigy gyulladás, herpes zoster fertőzés, herpes zoster oticus).

Süketség szövettana és kórbonctana

hallószerv károsodás, süketség okaiA veleszületett süketség (siketség) leggyakoribb oka a hallószerv hiánya, illetve a hallószerv fejletlensége. A fülkárosodás vonatkozhat az egész belsőfülre, vagy annak egyes szakaszaira. Süketségben megkülönböztethetjük a Corti szerv, a ganglion spirálé, a nervus cochlearis sorvadását (aplasiáját); az egyensúlyszerv, labyrinth csontos tokjának fejletlenségét, illetőleg a középfülnek a fejletlenségét. Süketség gyakran jár együtt a középső és külső fül elzáródásával (atresia) és a hallóideg következményes sorvadásával, valamint a szőrsejtek, Corti szerv pusztulásával. Belsőfül aplasia esetében ritkán találhatunk kis részleteket, majdnem ép idegszövettel. Veleszületett süketség esetén az októl függően megfigyelhető a hártyás labyrinth pusztulása, újonnan képződött kötőszövet kialakulása, illetve a Corti szerv és az idegrostok teljes degeneratív sorvadása.

Süketség tünetei

hallás kiesése süket, HalláskiesésA siketség tünetei között a dobhártya és középfül kóros elváltozásai az erős behúzódás, elődomborodás, gennyes váladék aránylag ritkán, inkább csak szerzett jellegű süketnémaság (siketnémaság) esetén észlelhető. A hangérzékelés teljes kiesése - az abszolút süketség - a süketnémák bizonyos százalékában észlelhető csak, egyéb esetben felfedezhető a hallás némi maradványa. Ez a hallás maradvány jelentéktelen lehet, csupán csak egyes hangok érzékelésére szorítkozik (hallásszigetek). Ritkán a hallásszigetek jelentősek is lehetnek, amikor a siket betegek már érzékelnek bizonyos hangokat a beszéd hangterjedelméből. Ebben az esetben süket beteg képes megkülönböztetni a magánhangzókat és néhány mássalhangzót, egyes szótagokat, sőt néhány ismerős szót és mondatot is. A hallásmaradvány nagyon fontos lehet a süketnéma oktatásának folyamatában (szurdopedagógia), és némi kilátással kecsegtetnek a hallóképesség további javulása tekintetében.

egyensúlyszerv kiesése, egyensúlyzavar okaAz egyensúlyszerv, vestibularis készülék működésének kiesése, a forgatási, kalorikus és galvános ingerelhetőség hiánya, csupán a süketnémák kis százalékában észlelhető. A hallás és az egyensúlyműködés (vestibularis működés) maradványai veleszületett süketségre jellegzetesek.

A szerzett süketségre, amely leggyakrabban gennyes labyrinthitis következménye, a cochlearis és vestibularis működések teljes kiesése jellemző.

Süketség, siketség felismerése, kórisméje

Hallásvizsgálat BERA,  hirtelen halláskiesés okaCsecsemők süketségének felismerése rendkívül nehéz, minthogy a hallás vizsgálata gyakorlatilag kivihetetlen. Némileg útbaigazít Behtyerev-féle cochleo-palpebralis és Surigin cochleo-pupillaris reflexe.

A Behtyerev-féle reflex. Váratlanul és észrevétlenül erős hangforrást helyezünk a beteg füléhez (Bárány-féle zajkészülék, hangvilla), a megtartott hallás esetén a csecsemő pislog. A kísérletet többszörösen megismételjük és állandó pozitív eredmény esetén kizárhatjuk a süketséget.

A Surigin-féle reflex. A fülhöz közelített hangforrás a pupilla gyors szűkülését, majd lassú tágulását, váltja ki. A reflexet aránylag gyengébb hangok is kiválthatják, ennek alapján elképzelést alkothatunk nemcsak a hallóképesség hiányáról, vagy jelenlétéről, hanem annak mértékéről is.

Audiometria hallásvizsgálat,  halláscsökkenés méréseFeltételes reflexek. A3-4 hónapos csecsemőben hallásra következtethetünk a hangingerre kiváltható feltételes reflexek segítségével. Hallás kimutatására felhasználhatjuk a szopási reflexet és a táplálkozási feltétlen reflexet. A feltételes reflex kialakításához, minden táplálás előtt, 30 másodpercig működtetjük az ébresztőóra csengőjét. Ha a gyermek hallása megtartott, 3—4 hét múlva szopási mozgás észlelhető a hangingerre. Az esetek többségében eléggé meggyőzőek az anya és a környezet megfigyelései, amelyek a hallás hiányára utalhatnak. Felnőttkorban nem okoz nehézséget a süketség megállapítása, mégis a hallás maradványának, hallás kiterjedésének és nagyságának megállapítása, céljából beható vizsgálatokat kell végezni. Erre a célra a legalkalmasabb készülék a modern, nagyteljesítményű audiométer (tisztahang küszöb audiometria, BERA vizsgálat, otoakusztikus vizsgálat, stapedius reflex vizsgálat), amelyekkel a hallóképesség legjelentéktelenebb maradványai is kideríthetők. A zenei hangok érzékelésének vizsgálatán kívül el kell végezni a hallásvizsgálatot a beszédhangokra, beszédértésre vonatkozóan is (beszédaudiometria, beszédhallásküszöb-audiometria, beszédérthetőség vizsgálat, szófelismerés, számfelismerés vizsgálat).

A legnagyobb felelősséggel jár annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a süketség alapját a belsőfül irreverzibilis elváltozásai képezik-e, vagy az csupán a középfül bántalmával, középfül betegséggel kapcsolatos. A régi időkben gyakran bekerültek a süketnémák iskoláiba olyan gyermekek, akiknek nagyothallása az orrmandula túltengése (adenoid vegetació), és következményes nyákos középfülgyulladás következtében fejlődött ki. Az orrgarat és a fül kezelése ilyen esetben látványosan javítja a hallást, beszédértést és a beszédet. Elengedhetetlen tehát minden süketnéma fül mikroszkópos, fül-orr-gégészeti szakorvosi vizsgálata.

Süketség kezelése és megelőzése

A süketség az esetek többségében sajnos gyógyíthatatlan. A gennyes belsőfül gyulladás eredményeképpen a fejletlen, vagy elpusztult idegszövet jelenleg még nem állítható helyre a belsőfülben. Állatkísérletes vizsgálatokban viszont már vannak reményt keltő eredmények, amelyek szerint az elpusztul szőrsejtek, és idegsejtek regenerálódhatnak. A neurotroph hormonokkal végzett kísérletek igazolják, hogy az idegi halláscsökkenések kezelésében is forradalmi áttörés várható. Addig is a fő cél a meglévő hallás fenntartása és a sejtes elemek életképességének a megőrzése.

hallókészülékek halláskiesés hallásjavításEz a körülmény hangsúlyozza a kezelés rendkívüli jelentőségét a süketség minden formájában, amely vagy a középfül elváltozásaival kapcsolatos vagy izoláltan csak a belsőfület érintik.

A legfőbb és döntő probléma a süketnémasággal kapcsolatosan, kétségkívül a süketek beszédoktatása a hallásmaradvány felhasználásával, és a hallóképesség helyettesítése a látószervvel történő érzékeléssel. Az beszéd rehabilitációs eljárások célja, hogy egyrészt megkönnyítsük a süketnéma érintkezését környezetével és másrészt lehetőséget nyerjünk az egészséges hallású egyénekkel egyenlő fejlődésre és tanulásra. A szurdopedagógiai folyamat helyes beállításával jó eredmények, érhetők el. Sok süketnéma képes elvégezni középiskolai és főiskolai tanulmányait.

A süketnémák oktatását különleges intézetekben végzik. A beszéd oktatása és a jelbeszéd elsajátítása különleges előadókat igényel. Hallásmaradványok, különösen a beszédhangok területén rendkívül megkönnyítik a folyamatos beszéd elsajátítását, minthogy az oktató artikuláló kifejezésének a látás útján történő érzékelésén kívül a legjelentéktelenebb hallás megadja a beszéd ritmusát és megkülönböztethetővé teszi az egyes hangzókat.

A szerzett süketség megelőzése főképpen az általános egészségügyi-higiénikus, rendszabályok bevezetésében és a fertőző betegségek elleni küzdelemben áll. A fertőző betegség korai felismerése, elkülönítése és a legmodernebb szerekkel történő kezelése (korszerű antibiotikumok) jelentősen csökkentették a fertőző betegségek következtében megsüketültek számát. Ugyancsak nagy jelentőségű a szerzett süketség megelőzésében a gyermekkorban rendszeresen végzett orrkezelés és orrgarat kezelés. 

FÜLKLINIKA ÉS AUDIOLÓGIA SZEGEDEN

6724 Szeged, Kálvária tér 16.
Bejelentkezés: 70 63 555 76
Telefon: 20 397 4144
 
Indulási cím:
IDŐPONT KÉRÉS