Dr. med.habil. Vass Zoltán • H-6724 Szeged Kálvária tér 16. • Előjegyzés: +36 70 63 555 76 • Tel: 06 20 397 4144 • studiomed@invitel.hu

Hírlevél feliratkozás

Jelenleg 28 vendég és 0 felhasználó van vonalban.

Keszonbetegség

Share

Légnyomásváltozás okozta fülbetegségek, a mélységi mámor, és a keszonbetegség

kezsonbetegség, búvárkodásA légnyomás ingadozásakor kialakult hallószervi megbetegedések már régen ismertek. A mélységi mámort vagy dekompressziós betegséget már akkor megfigyelték, amikor búvárok különleges berendezés nélkül, jelentősebb mélységbe merültek. A mélységi mámor, keszonbetegség ártalom különösen a múlt század végén vált egyre gyakoribbá, amikor a technikai fejlődésével bevezették a fokozott nyomás alatt történő munkamódszereket. A túlnyomást széles körben alkalmazták a búvárok pl. hidak vagy alagutak építésekor. A keszon megbetegedések régen gyakran fordultak elő, mivel ebben az időben, még nem dolgozták ki a nyomásfokozódás és nyomáscsökkenés időtartamát szabályozó normákat. Ugyancsak a nyomásviszonyok megváltozása játszhat vezető szerepet a hegymászóknál kialakult betegségeknél, hegyi betegségnél is. 

A légnyomásváltozás okozta megbetegedések oka

 Légnyomásváltozás okozta megbetegedések kialakulásánál több tényező különböztethető meg, amelyek meghatározott szerepet játszanak a keszon megbetegedések kialakulásában:

1. Fokozott vagy csökkent légnyomás mellett végzett munka.

2. Átmenet a normális légnyomású környezetből a fokozott légnyomásba (kompresszió), vagy a fokozott légnyomásból átmenet a normális légnyomásba (dekompresszió).

3. Átmenet az alacsonyabb légnyomású környezetből a normálisba és viszont.

hegyibetegség, fülzúgás, szédülésAz emberi szervezet ártalom nélkül elviseli a fokozott, vagy csökkent légnyomásban való tartózkodást, ha az nem halad meg bizonyos mértéket. A szervezet könnyebben alkalmazkodik a magas légnyomáshoz (búvár lemerülése), mint az alacsonyhoz (hegymászás, repülés), minthogy alacsony légnyomás esetében erősen csökkent az oxigén mennyisége is a belélegzett levegőben.

A légnyomás változásaival szemben a legérzékenyebb a hallószerv. A dobgyűrűben mozgathatóan kifeszített dobhártya azonnal reagál a légnyomás változására. Amennyiben a légnyomás fokozódása vagy csökkenése lassan, fokozatosan következik be, a légnyomás, amely a dobhártyát mindkét oldaláról éri, kiegyenlítődik a szabadon átjárható Eustach-kürtön keresztül. Ha a fülkürt nem járható át szabadon és a belső és külső légnyomás közötti különbség hirtelen fokozódik, a dobhártya megrepedhet (gátolt orrlégzés, orrsövényferdülés, orrpolip, orrmandula megnagyobbodás, arcüreggyulladás, duzzadt orrkagylók, megfázás, nátha, allergia stb.).

keszonbetegség okaA kompresszió és dekompresszió idején kóros elváltozások léphetnek fel a középfülben és a belsőfülben, amely fülkárosodás mértéke a fülkürt állapotától függ. A fültünetek és fülbetegségek kialakulása nem a kiindulási és végső nyomás abszolút nagyságától, hanem a nyomásfokozódás, illetőleg nyomáscsökkenés gyorsaságától függ.

Gyors kompresszió alkalmával (búvárok lemerülése, repülő leszállása) a középfülben uralkodó nyomás nem követi azonnal a külső hallójáratban fokozódó nyomást és jelentős különbség keletkezik a dobhártya két oldalán. Ugyanez a jelenség észlelhető gyors dekompresszió alkalmával (gyors liftben emelkedés, repülővel felszállás), amikor a középfülben uralkodó nyomás meghaladja a külső hallójáratban lévő légnyomást, mivel aránylag lassan jut ki a levegőfelesleg a középfülből.

 

légembólia, keszonbetegségNagy jelentőségű a fülbántalom kialakulásában a légembólia, vagy gázembólia. A szervezet szöveteiben a fokozott nyomás alatt történt tartózkodás idején felszaporodott fölösleges mennyiségű nitrogén gyors dekompresszió alkalmával gáz formájában felszabadul, nem kerül a vér közvetítésével a kilélegzett levegőbe, hanem apró hólyagok alakjában kering a vérben. Ezek a levegő hólyagocskák, embólusok elzárhatják a kisebb ereket, zavarokat kelthetnek egyes szervekben, pl. belsőfülben, a labyrinthban, cochleaban. A levegő embólusok károsodást okozhatnak, az idegszövetekben is, amelyeknek erei igen aprók, és amelyek nagyfokú differenciáltságuk révén rendkívül érzékenyek. A keszonbetegség ilyen eseteiben a hallószervi elváltozások az egész szervezet bántalmának részjelenségeiként és általában egyéb szervkárosodások súlyos tüneteinek kíséretében észlelhetők.

A légnyomásváltozás okozta megbetegedések, keszonbetegség kórbonctana

 Keszonbetegségben elhalt egyének hallószervében szövettani vizsgálat alkalmával kóros elváltozások észlelhetők a középfülben és belsőfülben, amelyek megfelelnek a klinikai vizsgálattal megállapított működészavarnak. A középfülben megfigyelhető a dobüregi nyálkahártya kifejezett vérbősége, ecchymosisok, érszakadások és vérzések. Vérzések láthatók a belsőfülben is. Hasonló elváltozások idézhetők elő kísérletesen is.

A keszonbetegség tünetei

fülzúgás, keszonbetegség, szédülésA kompresszió kezdetekor a mechanikus nyomásfokozódást a munkások a fülben tapasztalt kellemetlen érzés formájában érzékelik, a fül mintha eldugult volna és enyhén fáj. Gyakran fülzúgásról és fülcsengésről panaszkodnak.

A felső légutak nyálkahártyájának heveny megbetegedései alkalmával, amikor beszűkült a fülkürt, igen súlyos zavar támadhat a hallás és egyensúlyérzés részéről (fülkürthurut, savós középfülgyulladás, dobhártya szakadás). A keszon környezet több ártalmas tényezőt tartalmaz a felső légutak szempontjából is, amelyek fontos szerepet játszanak a fülbetegségek kialakulásában és kórlefolyásában.

A mechanikus nyomás által okozott fülbántalmak általában múló jellegűek, hacsak nem okoztak durva anatómiai elváltozásokat, pl. dobhártyarepedést, dobhártya szakadást, kerekablak szakadás, kerekablak ruptura stb. és csupán jelentéktelen működészavar marad utánuk.

kerekablak ruptura, szédülés, keszonbetegségA kerekablak ruptura leggyakrabban a búvároknál, fúvós hangszeren játszóknál (trombitások), üvegfúvóknál jelentkezik. A kerekablak ruptura oka, hogy a megnövekedett dobüregi nyomás átszakítja a kerekablak hártyáját. A kerekablak szakadásakor a belsőfül folyadéktere elfolyik, és a hallás fokozatosa, vagy hirtelen romlik. Kerekablak rupturában szenvedő betegek arról a tünetről számolnak be, mintha éreznék, hogy „elfolyik a fülük”. Kerekablak rupturában gyakori a fülzúgás, és a szédülés. Az azonnal fülműtét megmentheti a beteg hallását. A fülműtét során a kiszakadt kerekablak membránt fedjük és a lyukat zárjuk. A fülműtéttel párhuzamosan infúziós gyógyszeres kezelést is alkalmaznunk kell. Szerencsés esetben a hallás rendbe jöhet. Sajnos, ha nem idejében végezzük el a fülműtétek, akkor a kerek ablak ruptura maradandó halláskárosodással, akár teljes süketséggel is végződhet. Ezért azonnali fülszakorvosi vizsgálat, szükség esetén fülműtét javasolt.

szédülés, vertigo,Gázembólia esetén, amely csupán a dekompresszió szabályainak durva megsértése alkalmával léphet fel, a súlyos általános tünetekhez — amely főképpen kínzó végtagfájdalomban nyilvánulnak meg — csatlakozik a labyrinth heveny kikapcsolódásának klinikai képe, az úgynevezett labyrinth roham (szédülés, fülzúgás, fülcsengés, hányinger, hányás, bizonytalan érzés, nystagmus, félrejárás, félremutatás, ataxia).

A labyrinth, egyensúlyszerv izolált ártalma is észlelhető gázembólia következtében, amelyet néha maradandó, gyakrabban féloldali süketség követ.

A legnagyobb jelentőségűek azok a heveny belsőfül bántalmak, amelyek akár tisztán mechanikus eredetűek, akár pedig gázembólia következményei. A dobhártyarepedés, dobhártya szakadás a középfül megbetegedésének veszélyével és tartós munkaképtelenséggel jár. A belsőfül bevérzés, labyrinth vérzés eredményeképpen bekövetkező egyensúlyzavar és kifejezett nagyothallás, amely néha gázembólia következménye is lehet, bizonyos esetekben maradandóvá válhat. A felsorolt sérülések képezik a keszonmunkák egészségügyi szabályainak elmulasztásakor a legfőbb veszélyt.

A légnyomásváltozás okozta megbetegedések és a keszonbetegség megelőzése

A keszonbetegséget megelőző rendszabályok kétirányúak:

1. A lassú kompresszió és dekompresszió biztosítása,

2. A munkások gondos alkalmassági orvosi vizsgálata. A normák betartása a legjobb megelőzés.

lyukas dobhártya, halláscsökkenés, fülzúgásA keszonmunkára való alkalmasságnak különleges feltételei vannak. A keszonmunkára bocsátásnak és általában nagy légnyomás ingadozással járó munkára bocsátásnak abszolút ellenjavallatát képezi, ha a fülkürt nem átjárható. Ugyanígy alkalmatlanok ezekre a munkákra azok az egyének, akiknek dobhártyáján hegesedés, sorvadás észlelhető, minthogy a dobhártya rugalmasságának csökkenése miatt könnyen keletkezhetnek repedések. A száraz dobhártya perforáció, a lyukas dobhártya, nem képez ellenjavallatot, ha a belsőfül ép.

A felső légutak nyálkahártyájának heveny megbetegedéseiben és középfülgyulladás idején a munkásoknak nem szabad keszonmunkát végezniük.

A légnyomásváltozás okozta megbetegedések és a keszonbetegség kezelése

 A dekompressziót követő heveny labyrinth bántalmak kezeléseképpen a beteget pneumatikus kamrába kell elhelyezni. Bizonyos idő múlva a keszon kamra nyomását lassan a külső nyomás szintjére hozzuk. A továbbiakban teljes ágynyugalom szükséges.  A keszonbetegség tünetei 1-2 hét alatt megszűnnek és helyreáll a munkaképesség. Egyes esetekben csupán a vestibularis tünetek múlnak el, a süketség megmarad.

FÜLKLINIKA ÉS AUDIOLÓGIA SZEGEDEN

6724 Szeged, Kálvária tér 16.
Bejelentkezés: 70 63 555 76
Telefon: 20 397 4144
 
Indulási cím:
IDŐPONT KÉRÉS